péntek, június 30, 2006

Az infláció a FED szerint...

A Bloomberg szerint a tegnapi 25 bp emelés után Bernanke hajlik a kamatemelési sorozat megállítására. A komment szoftosabb, mint eddig, mert nem igér be auomatikus kamatemelést a következő ülésen augusztusban, hanem statisztikai adatoktól teszi azt függővé.
A probléma az, hogy az inflációs adatok még korántsem megnyugtatóak. A Bloomberg azt írja előzetes előrejelzések a májusi inflációról azt mutatják, hogy a 3 hónapos annualizált index 2.9%on lesz ami igen magasnak számít az utóbbi 10 évben.
A FED egyetlen indoka a kamatemelési sorozat megállítására az, hogy a gazdasági növekedés az I. negyedéves csúcs után lassulni látszik, és Bernanke abban reménykedik, hogy ez elég lesz az infláció fékentartásához.
Ez azonban korántsem biztos, két dolog miatt:
+ mivel a dezinflációs folyamat forrása ázsiai volt és a FED hatáskörén kivül esett, így az inflációs folyamat, amelynek szintén ázsiai gyökerei vannak ( habár az még nem világos, hogy csak a beruházási keresslet okozta nyersanyag és energiaársokk, vagy tényleg beindult Kínában a belső fogyasztásra alapozott növekedés ) független lehet az amerikai gazdaság növekedésétől
+ az ingatlanpiacon eddig az alacsony kamatoknak dezinflációs hatása volt, ugyanis a CPI 33%át kitevő lakhatási költségeket a bérleti díjak alapján számolták, amelyeket az alacsony kamatozású hitelek kompetetitív hatása nagyon lenyomott. Ha maradnak a magas ingatlanárak és emelkednek a kamatok, a bérleti díjaknak is emelkedniük kell. Tehát napvilágra kerülhet az elmúlt évek lakásáremelkedésének rejetett inflációja. Ez már az áprilisi inflációban is látszott, a bérleti díjak komponens akkor 0.4%ot emelkedett.

Egyébként csak ha ránézünk a Bloomberg honlapján a mai hírekre, azonnal látszik, hogy a globális inflációs folyamat korántsincs kontroll alatt:
Oil Rises an Eighth Straight Day as Gasoline Supplies Fall, Demand Peaks
China Raises Electricity Prices to Help Power Producers Pass on Coal Costs
Japan's Core Consumer Prices Rise Most in Eight Years

Egy másik linken olvastam, hogy az amerikaiak 65%a azt szeretné, ha a FED megállna a kamatemelésben. Demokrata, republikánus szavazók egyaránt. Ugye az ingatlanhiteleket mindenki érzi.
Nyilván Bernanke könnyebb célpontja a politikai nyomásgyakorlásnak, mint Greenspan volt.
Mindenestre megkérdőjeleződhet az amerikai jegybanki politika antiinflációs eltökéltsége. Ez jó hír azoknak akik aranyba vagy euróba fektetnek.
Rossz hír, hogy a FED a felemás kamatemelési hajlandósággal ugyanoda juthat, mint az MNB, később többet kell majd emelni, és ez növeli egy hirtelen sokk esélyét.

csütörtök, június 22, 2006

Világinfláció Andy Xie szerint

Andy Xie a Morgan Stanley egyik legmedvésebb elemzője, általában az Asia Pacific térséggel foglalkozik. Most publikált egy cikket, amelynek több pontjával egyetértek:

The global economy has experienced a ‘deflation boom’ since 1998. There have been a series of deflation shocks. A string of emerging market crises, China’s SoE reform, and Japan’s banking reform raised deflation fears.

Rengeteg új kapacitás lépett be a világpiacra a 90es évek eleje óta.

However, inflation has become a problem. Global free liquidity is about 60% higher than ten years ago. So much more money is not inflation only if the world continues to receive deflationary shocks.

Az infláció kezd újra reális veszéllyé válni, amennyiben a deflációs hatások megszünnek. Elképzelhető, hogy egy ilyen folyamat van kibontakozóban.

This inflationary pressure will not let up even if the US economy slows down significantly.

Nyilvánvaló, a deflációt nem az USA okozta, így az inflációt is független lesz tőle.

First, oil price is likely to remain high. I believe that the commodity bubble is bursting, with the exception of oil.

Ezt én is így gondolom, elsősorban azért, mert az esetleg kieső amerikai fogyasztás helyébe azonal beléphet a kínai vagy indiai fogyasztás. Ráadásul az olaj kínálata valszeg felfelé merev, azaz nem nagyon lehet már növelni az olajtermelés volumenét.


Second, China is raising production costs regardless of global economic strength. China is to cheap manufacturing products as Saudi Arabia is to oil. China is in a position to raise export prices. The world wants China to raise its export prices also by putting pressure on China to revalue. China is doing it through removing export subsidies, which benefits domestic consumption, rather than through currency revaluation.


Szerinte Kína kész arra, hogy növelje fogyasztását, azaz drágítsa exportját. A világ is ezt akarja Kínától, a yüan felértékelésén keresztül. Amennyiben ez így van, és ez egy hosszú távú trend, lehet felkötni a gatyát!

Some Economies Could Go Into Crises Soon

Several economies have been supporting their consumption by attracting foreign portfolio inflows. The inflows have kept their currencies strong, inflation low, stock markets high, and consumer credit buoyant. As foreign portfolio inflows stop, their currencies begin to weaken, inflation accelerates, interest rates rise, and consumer credit turns down. The vicious cycle could in my view lead to a currency crisis.

Hmm, vajon melyik országra illik ez a leírás, melyikre is ...?

hétfő, június 19, 2006

Forint

A mai nappal az MNB áldását arra a 270-280as árfolyamsávra, amely a kormány számára előnyös, mert növeli a mozgásterét a kiadások elinflálásában és a az exportösztönzésben. Forintleértékelődés nélkül ugyanis a kormány adóemelési tervei a gazdasági növekedés visszafogását okoznák, ami az adóbevételek növekedését is visszafogná.
Jelentős árfolyamváltozás ezután középtávon inkább külső okokból lehet, pl globális infláció megszaladása miatti pánikhangulat esetén.
Újabb gyengülést én már csak akkor várok, amikor a forintgyengülés és az adóemelések miatti infláció átgyürüzik a gazdaságon, mondjuk fél-egy év múlva,
Egyfajta szakaszos leértékelés lesz, addig, amig az áht hiány eléri a 3%ot.
A lényeg az, hogy az MSZP által képviselt rétegek fogyasztása nem csökkenhet relative a többi réteghez képest, így addig csökkentjük mindenki fogyasztását az árfolyamon és adókon keresztül, amíg az exportból származó adóbevételei nem offsettelik a ma még struktúrális áht hiánynak nevezett jóléti kiadási többletet.

péntek, június 09, 2006

Lesz e globális infláció?

Az elmúlt hetek részvénypiaci korrekciója nem lepi meg azokat, akik figyelemmel kísérik a globális likviditási helyzet alakulását.
Íme egy példa, a japán monetáris bázis alakulása:


Igaz a likviditási helyzetet inkább csak visszatekintésben lehet számszerüsíteni, de a kamatemelésekből, inflációs várakozásokból meg lehet becsülni az irányát. A jelen likviditásszük helyzet a globális infláció felpörgéséből ered. A Bloomberg szerint a globális infláció 10 éves csúcson van.
Az infláció forrása a kínai modernizációs program, amelynek eredményeképp kína a világ egyik fő könnyü és elektronikai ipari exportőrévé vált. Ez a modernizációs program jelentős befektetési keresletet generál ( hídak, utak, gyárak, vasutak, erőmüvek, stb. ), amely az alapanyagárak emelkedésén keresztül már a fogyasztói inflációba is beszivárog.
Ennek következtében a kínai kereslet lassan kiszorítja az amerikai, jelzáloghitelre alapozott lakossági keresletet, amelynek kitünő indikátora az amerikai ingaltlan szektor fejlődése.



Ez a rövidtávú beruházási keresleti hatása egy hosszú távú folyamatra épül rá, amit sokan úgy, ismernek, mint Peak Oil scenarió, azaz az olcsó olajkészletek kimerülése, a globális olajkínálat elvállása a kereslettől. A geológiai kitermelési csúcshoz valószínüleg még nem jutottunk el, de az biztos, hogy a világ olajtermelésének növeléséhéz, a megnövekedett olajkereslet kielégítéséhez rengeteg beruházásra lesz szükség, ezért az olajárak nem igazán mozdulnak lefelé.

Egy esetleges gazdasági visszaesés esetén (pl amerikai kereslet csökken -> kínai export beesik -> kínai beruházási boom kipukkad -> nyersanyag árak leesnek) az inflációs félelmek elmúlhatnak, és a jegybankok újabb kamatcsökkentési kampámyban kezdhetnek.
Azonban a hosszú távú olajproblémák és a kínai belső kereslet növekedése (=életszínvonal növekedés, ami kínai kormányzat hangsúlyozott célja ) a nyugati világban hosszú inflációs folyamat és fogyasztáscsökkenés beindulását vonja maga után, ez véleményem szerint egy 5 éves időtávon belül elkerülhetetlen.
A kérdés csak az, hogy az átmenetbe során lesz e még egy ázsiai válság (ezúttal Kínában) és újabb dezinfláciüs hullám, vagy a kínai kormánynak sikerül a soft landing.

Véleményem szerint két fontos mutatóra érdemes odafigyelni.
Az egyik az olaj árfolyama, amely, ha tartósan lefelé mozdul el, akkor újabb likviditásbő időszakra lehet számítani, ha marad a mai szinten, vagy tovább emelkedik, akkor a likviditás szükülés folytatódik.
A másik a yüan árfolyama, amely ha megerősödik, akkor a kínai belső fogyasztás emelkedésével és világméretü inflációval lehet számolni, azaz katasztrófális hatással a részvénypiacokra.