A globális kiigazítás fagyos lehellete

2006 első negyedéve valószínükeg úgy vonul be a gazdasági történelemkönyvekbe, mint amikor a kínai gazdaság kereslete először vált globális tényezővé. A tegnapi nap során napfényre került adatok és a következményeképpen kialakult árfolyamváltozások nagyon nagy egyezést muatatnak a blogban leírt model jóslataival.
Mi is történt? Nos 2006 első negyedévében a kínai gazdaság annualizált 10%kal növekedett. A növekedés hajtóereje a szokásos export mellett a belső kereslet növekedése volt. A beruházási kereslet 30%kal nőtt. Mi lett ennek az eredménye?
Az amerikai külkerhiány csökkent. Ennek oka a növekvő tőkejavak és nyersanyagok exportja volt. Mi kell egy beruházási boomhoz? Nos generátorok, gépsorok, acél, szén, réz, olaj. A külkerhiány csökkenése effektive a az amerikába áramló javak mennyiségénék csökkenését jelenti elsősorban a fent említett kategóriiákból. Kevesebb áru ugyanakkora pénzmennyiség mellett nyilvánvalóan inflációt és keresletcsökkenést indukál. U.S. Economy: Confidence Drops as Gasoline Surges Voila. Az inflációs félelmek a likviditás szükülését okozzák, a kamatok emelkednek. Hova vezet mindez? Tőkekivonásra a legkockázatosabb piacokról:

A likviditásszükülés meghozza az eredményét az ingatlanpiacon is. Az amerikai ingatlanpiac egyre gyengébb, ami a lakásépítők részvényeinek árfolyamán jól látszik.

A portfolio.hun olvastam nemrég egy olvasó panaszát arról, hogy a K&H nemzetközi ingatlanalap rosszul teljesít. Az alapkezelő válasza az volt, hogy amerikai ingatlanipari cégekbe is fektetnek, és ezen részévények jellemzően osztalékrészvények, ezért a kamatemelkedések rosszul érintik őket. Bullshit. Az amerikai ingatlanpiac gyengül, mert a kínai növekedés elszívja az amerikai lakossági kereslet erejét.

Mindezen adatok fényében már sokkal érthetőbb miért is csak februárban következett be a kamatforradalom, azaz az amerikai hosszú kamatok 5% fölé emelkedése, amely kamatok a 14 darab 25 bázispontos FED kamatemelés ellenére is 4.6-4.8% közé horgonyoztak be már vagy két éve. A globális ( USAn kivüli) kereslet most érte el azt a szintet, hogy az USA beli fogyasztást elkezdje kiszorítani.

Egy jóslatom nem teljesült ezidáig, mégpedig az, hogy az ázsiai keresletnövekedés recessziót fog okozni. Ennek oka az, hogy a keresletnövekedés beruházási jellegü, azaz az erőforrások és tőkejavak piacán jelentkezik és nem a fogyasztói javak piacán. Ezen piacokon ugyanis az USA ( és No és Japán) erős, szemben Kínával, aki a fogyasztó javak piacán erős.

Komoly figyelmeztetés ez azon időkre, amikor a kínai fogyasztási keresletnövekedés beindul.