Megszorítás és reform II

Az eddig nyilvánosságra hozott illetve kiszivárogtatok hírek szerint, a költségvetési kiagzítáésok fő csapása az autópálya építés költségvetésen kivülre szervezésével illetve a MOL állami kézben maradt 10%os tulajdonhányadának a MOLnak való eladására szorítkoznak. A MOL ügylet kb 250 mrdról szól.

Ezenkivül jövedelem transzfer a középosztálytól a szegényebbek felé, az MSZP szavazóbázisának megfelelően, ingatlanadó és szociális alapú gáztámogatás formájában - bár ennek mértéke valszeg nem lesz több nagyságrendileg pár tízmillárdnál.

Miután az EU az ÁAK általi kötvénykibocsátást gyakorlatilag állami kötvénykibocsátásnak minősítette tavaly szeptemberben, a kormány azóta is küzd, hogy az autópályaépítés költségeit eltüntesse a költségvetés kiadási oldaláról. Kb 600 mrd forintról van szó, pontosabban arról, hogy ezt az autópályaépítésre részben már kifizetett összeget az EU a magyar államháztartási hiány vizsgálatánál beszámítsa e ezt ÁHT hiányba és az adósságba vagy nem.

Fenntartásaim:

1. a privatizáció és kozmetikázás nem jelent megoldást az újraelosztás struktúrális problémájára ( improduktiv rétegek túl vannak támogatva a produktivak kárára ) csak kitolja azokat egy-két évvel. Kötve hiszem ugyanis, hogy az autópályaépítések olyan hatalmas exportbevételeket generálnának. De biztos, hogy nem nagyobbat, mint a finanszírozásával kiszorított külföldi tőke teremthetne.

2. a tőzsdei privatizáció költségei magasabbak, mint az állami kötvénykibocsátásé a tőzsdén elvárt magasabb hozamok miatt.

3. mind a kötvénykibocsátás, mind a tőzsdei privatizáció, mind a MOL ügylet valszeg de facto külföldi forrásbevonást jelent, hiszen a MOLnak a saját részvényeit előbb utóbb értékesítenie kell a tőzsdén, ahol külföldi befektetők aránya 70-80%. Ezen külföldi tőkebevonás ráadásul nem jár érzekelhető exportkapacitás növeléssel, viszont a jövőben újabb terheket ró a fizetési mérlegre ( a külföldi befektetők profitrepatriálása miatt). A fizetési mérlegen már így is jól látszik az utóbbi 10 évben bemutatott külföldi forrásbevonási politika eredménye, a fizetési mérleg hiányának kb 80%a hazautalt osztalék illetve kamat. ( Ezt mind mind import formájában elfogyaszhatnánk ha nem lennének külföldi tulajdonban részvényeink, kötvényeink.)

4. A választási céllal erőltetett autópályaépítésekre nem kapunk Eus támogatást, ha vártunk volna egy két évet velük, sokkal kevesebb visszafizetendő külső forrásbevonási kényszerünk lenne.

Tehát egyelőre nincs reform, csak időhúzás és kommunikáció.