Lesz e globális infláció?
Az elmúlt hetek részvénypiaci korrekciója nem lepi meg azokat, akik figyelemmel kísérik a globális likviditási helyzet alakulását.
Íme egy példa, a japán monetáris bázis alakulása:
Igaz a likviditási helyzetet inkább csak visszatekintésben lehet számszerüsíteni, de a kamatemelésekből, inflációs várakozásokból meg lehet becsülni az irányát. A jelen likviditásszük helyzet a globális infláció felpörgéséből ered. A Bloomberg szerint a globális infláció 10 éves csúcson van.
Az infláció forrása a kínai modernizációs program, amelynek eredményeképp kína a világ egyik fő könnyü és elektronikai ipari exportőrévé vált. Ez a modernizációs program jelentős befektetési keresletet generál ( hídak, utak, gyárak, vasutak, erőmüvek, stb. ), amely az alapanyagárak emelkedésén keresztül már a fogyasztói inflációba is beszivárog.
Ennek következtében a kínai kereslet lassan kiszorítja az amerikai, jelzáloghitelre alapozott lakossági keresletet, amelynek kitünő indikátora az amerikai ingaltlan szektor fejlődése.
Ez a rövidtávú beruházási keresleti hatása egy hosszú távú folyamatra épül rá, amit sokan úgy, ismernek, mint Peak Oil scenarió, azaz az olcsó olajkészletek kimerülése, a globális olajkínálat elvállása a kereslettől. A geológiai kitermelési csúcshoz valószínüleg még nem jutottunk el, de az biztos, hogy a világ olajtermelésének növeléséhéz, a megnövekedett olajkereslet kielégítéséhez rengeteg beruházásra lesz szükség, ezért az olajárak nem igazán mozdulnak lefelé.
Egy esetleges gazdasági visszaesés esetén (pl amerikai kereslet csökken -> kínai export beesik -> kínai beruházási boom kipukkad -> nyersanyag árak leesnek) az inflációs félelmek elmúlhatnak, és a jegybankok újabb kamatcsökkentési kampámyban kezdhetnek.
Azonban a hosszú távú olajproblémák és a kínai belső kereslet növekedése (=életszínvonal növekedés, ami kínai kormányzat hangsúlyozott célja ) a nyugati világban hosszú inflációs folyamat és fogyasztáscsökkenés beindulását vonja maga után, ez véleményem szerint egy 5 éves időtávon belül elkerülhetetlen.
A kérdés csak az, hogy az átmenetbe során lesz e még egy ázsiai válság (ezúttal Kínában) és újabb dezinfláciüs hullám, vagy a kínai kormánynak sikerül a soft landing.
Véleményem szerint két fontos mutatóra érdemes odafigyelni.
Az egyik az olaj árfolyama, amely, ha tartósan lefelé mozdul el, akkor újabb likviditásbő időszakra lehet számítani, ha marad a mai szinten, vagy tovább emelkedik, akkor a likviditás szükülés folytatódik.
A másik a yüan árfolyama, amely ha megerősödik, akkor a kínai belső fogyasztás emelkedésével és világméretü inflációval lehet számolni, azaz katasztrófális hatással a részvénypiacokra.
Íme egy példa, a japán monetáris bázis alakulása:
Igaz a likviditási helyzetet inkább csak visszatekintésben lehet számszerüsíteni, de a kamatemelésekből, inflációs várakozásokból meg lehet becsülni az irányát. A jelen likviditásszük helyzet a globális infláció felpörgéséből ered. A Bloomberg szerint a globális infláció 10 éves csúcson van.
Az infláció forrása a kínai modernizációs program, amelynek eredményeképp kína a világ egyik fő könnyü és elektronikai ipari exportőrévé vált. Ez a modernizációs program jelentős befektetési keresletet generál ( hídak, utak, gyárak, vasutak, erőmüvek, stb. ), amely az alapanyagárak emelkedésén keresztül már a fogyasztói inflációba is beszivárog.
Ennek következtében a kínai kereslet lassan kiszorítja az amerikai, jelzáloghitelre alapozott lakossági keresletet, amelynek kitünő indikátora az amerikai ingaltlan szektor fejlődése.
Ez a rövidtávú beruházási keresleti hatása egy hosszú távú folyamatra épül rá, amit sokan úgy, ismernek, mint Peak Oil scenarió, azaz az olcsó olajkészletek kimerülése, a globális olajkínálat elvállása a kereslettől. A geológiai kitermelési csúcshoz valószínüleg még nem jutottunk el, de az biztos, hogy a világ olajtermelésének növeléséhéz, a megnövekedett olajkereslet kielégítéséhez rengeteg beruházásra lesz szükség, ezért az olajárak nem igazán mozdulnak lefelé.
Egy esetleges gazdasági visszaesés esetén (pl amerikai kereslet csökken -> kínai export beesik -> kínai beruházási boom kipukkad -> nyersanyag árak leesnek) az inflációs félelmek elmúlhatnak, és a jegybankok újabb kamatcsökkentési kampámyban kezdhetnek.
Azonban a hosszú távú olajproblémák és a kínai belső kereslet növekedése (=életszínvonal növekedés, ami kínai kormányzat hangsúlyozott célja ) a nyugati világban hosszú inflációs folyamat és fogyasztáscsökkenés beindulását vonja maga után, ez véleményem szerint egy 5 éves időtávon belül elkerülhetetlen.
A kérdés csak az, hogy az átmenetbe során lesz e még egy ázsiai válság (ezúttal Kínában) és újabb dezinfláciüs hullám, vagy a kínai kormánynak sikerül a soft landing.
Véleményem szerint két fontos mutatóra érdemes odafigyelni.
Az egyik az olaj árfolyama, amely, ha tartósan lefelé mozdul el, akkor újabb likviditásbő időszakra lehet számítani, ha marad a mai szinten, vagy tovább emelkedik, akkor a likviditás szükülés folytatódik.
A másik a yüan árfolyama, amely ha megerősödik, akkor a kínai belső fogyasztás emelkedésével és világméretü inflációval lehet számolni, azaz katasztrófális hatással a részvénypiacokra.
Írta Lemmiwinks , 8:18 de.
6 Comments:
2008. Olimpia.
A kínai beruházási láz, de legalább is az infrastrukturális fejlesztések, ill. telekspekulációk legfőbb rövid távú mozgatója (szvsz).
Ez pedig 2008-ban leáll.
Marad egy fejlett XXI. századi partmenti urbanizáció, és az ezt körbe vevő középkori vidék.
Meg az elöregedő egykék, milliós nagyságrendben eltorzult ivararánnyal (fiúörökös).
Kínát nem féltem, de a beruházási konhunktúrát igen.
OFF:
Az ideg szétvet ezzel a Gyurcsány féle "reform"-mal kapcsolatban. Véleményem szerint ebben egy fikarcnyi reform nincs, egy sima adóemelés az egész és 3 év múlva ugyan itt fogunk tartani ahol most tartunk. A struktúra szar és ezek sem nyúlnak hozzá. Én már komolyan mondom, hogy örülnék egy államcsődnek! Most számolgattam, a fizetésem olyan 10%-át lazán kivették a zsebemből. Komolyan mondom, a tököm kivan már ezekkel. Az ország legnagyobb barma az, aki (mint ahogy én) nem a szürke vagy feketegazdaságban melózik. Most fullon be vagyok jelentve, mert ugye nagy multicég meg minden. Mikor a feketegazdaságban nyomultam a jelenlegi bruttómnak 150%-át kerestem nettóban.. Perpill azon agyalok, hogy hogy lehetne visszaslisszolni megint a perifériára, mert az isten barma az, aki ebben az országban tisztességesen dolgozik.
Végül is csak azt feljetettem el amit kérdezni akartam, hogy neked mi a véleményed a "reform"-ról?
Helló,
nem akarok nagyon belemenni az aktuálpolitikába a blogommal, de természetesen felháborító ez a populista "boom and bust" gazdaságpolitika, amit a kormány folytat, krónikus hazudozással megspékelve.
A Gyurcsány-csomagról a véleményem ( de ez szvsz konszenzus ma Magyarországon):
- rossz az, hogy emeli az állami újraelosztást
- rossz az, hogy a produktív rétegeket terheli az improduktívak javára
- rossz az, hogy megtakarítás ellenes intézkedések vannak benne (pl. kamatadó)
Ami pozitívum az a gázáremelés, ugyanis jó az, ha a várhatóan hosszú távon emelkedő gázárakhoz folyamatosan alkalmazkodunk és idejében gondoskodunk az alternatívákról.
Valamint jók lesznek (ha megvalósulnak) az állami szektor racionalizásának tervei, bár én ennek a kormánynak már azt se hiszem el, amit kérdez.
Szia Polgár!
A Wells Fargo (istenem még létezik??) index és az GDP közti összefüggés az általad is kiemelt 95-ös időszakban mintha fordított lenne... Ennek volt valami speciális oka?
Helló Csagal,
szvsz volt 94ben is egy kisebb receszió igaz ez nem az ingatlanpiac visszaesése után következett be.
De akkoriban az IT ipar fejlődése valószinüleg háttérbe szorította az ingatlanszektort, mint keresleti forrást.
Megjegyzés küldése
<< Legfrissebb írások