A repo bomba

Ez a kitünő elemzés azonnal a sárkány barlangjába visz bennünket, és bemutatja nekünk, ahogy a gonosz manók azt a likviditást gyártják, amely szerte a világgazdaságban buborékokat fúj fel. A repo piacokról van szó, amelynek ismérvei röviden:

• a repo tkp értékpapírhitel, kincstárjegyekre, mortgage bondokra folyósítják
• a hitel lejárata rövid 1 nap - 2 hét, de tetszőlegesen görgethető tovább
• az értékpapírok piaci értékének kb 95-98%-át adja a hitel
  
• a jegybank, bankok, értékpapírkereskedők vehetnek részt benne, mindenki aki megbízható és jelentős pénz illetve értékpapír fölött rendelkezik

Mindez önmagában nem lenne egy nagy durranás, azonban a jegybank jelenléte kulcsfontosságúvá teszi ezt a piacot, ugyanis a jegybank az irányadó kamatok mellett korlátlan mennyiségü pénzt hajlandó hitelezni.
Mit tudunk kezdeni ezen a piacon, ha tételezzük fel egy jelentős nagybank traderei vagyunk? Nos, tfh rendelkezünk 1 milliárd dollárnyi repoképes értékpapír fölött. Ezeket a papírokat bedobjuk a repopiacra, és felveszünk az értékpapírunk 95%nak megfelelő 950 millió dollár hitelt a jegybanktól a jelenlegi FED kamatok mellett (3.75%).
Mit tehetünk ezzel a pénzzel. Hát pl a klasszikus banki müködés alapján többszörösen kihitelezzük vállalati kuncsaftjainknak hosszú távra, és a repohitelt folyamatosan megújítjuk. De ez olyan unalmas, nagypapás, old economy-s, régimódi dolog. ( Pláne hogy semmelyik vállalat nem akar hitelt felvenni, sőt ők maguk is tele vannak pénzzel.) Van ennél sokkal jobb móka is!
Veszünk a repohitelből Fannie Mae jelzálogkötvényt! A Fannie Mae jelzálogkötvény hozama 5% körüli, tehát van 1.25% marzsunk! Ami ennél is pompásabb dolog, az az, hogy Fannie Mae kötvényeinket a FED elfogadja újabb repohitel fedezetének, dobjuk be megint! Felveszünk 95%x 950 millió = 900 millió dollárt. Ebből megint veszünk Fannie Mae kötvényt! És így tovább. A sorozatot többször megismételve lesz egy 10 milliárdos portfoliónk jelzálogkötvényből, amiből mindössze a kezdő 1 milliárd a mienk, a többi jegybanki hitel (tőkeáttáétel, leverage). Van egy fix 1.25%-os marzsunk, amelyet rövid (1 napos - 2 hetes), ám megújítható hitelekkel finanszírozunk. Mindaddig, amig a rövid hiteleink kamata alacsonyabb, mint a vásárolt értékpapíroké, nyerésben vagyunk.
Mindamellett jót tettünk a gazdaságnak is, hiszen Fannie Mae kötvényeinkkel megfinanszíroztunk 10 milliárd dollárnyi ingatlanhitelt! Ezenkivül a jegybank teremtett 9 milliárd dollár pénzt is, amelyet az ingatlanok eladói elköltenek pl SUVokat vásárolnak vagy kínai elektronikát.
A kulcs mindössze annyi, hogy legyen elég Fannie Mae ingatlankötvény ( = ingatlanhitel ), illetve államkötvény, amivel folytathatjuk "jótékony" pénzteremtésünket. Semmi gond, jön elég illegális bevándorló!
Ha esetleg mégse lenne elég Fannie Mae értékpapír vehetünk más értékpapírokat is a repohitelből, pl. magyar államkötvényeket, részvényeket.
Az itt vázolt folyamatot hívják carry trade-nek.
USAban a repo piacok napi állománya 5 billió dollár ( a GDP 40%-a), 98ban még csak 2 billió dollár volt. Ennyi pénz teremtődött csak ezen a piacon azóta. Az EU állománya 5 billió euró. Valszeg ott is exponenciális növekedés történt.
A probléma az, hogy az a fránya jegybank emelheti a rövid kamatokat. Leginkább inflációs félelmek miatt. A kamatok emelkedése szükíti marzsunkat, de ami ennél is rosszabb, hosszú lejáratú fix kamatozású kötvényeinket leértékeli, veszteséget könyvelhetünk el rajta. Ezért időben meg kell szabadulnunk tőlük. A probléma az, hogy a szomszéd bank is ugyanezt csinálta, mint mi, tehát ők is el akarnak adni. Ha mindenki egyszerre kezd el eladni, kitör a pánik, az értékpapírok árfolyama leesik, és sokan csak veszteséggel tudják őket eladni, viszont ahogyan a nyereség úgy a veszteség is megsokszorozódik a tőkeáttétel miatt.
Nos, ez az esemény már megtörtént 1994-ben (csak akkor a választott értékpapír nem Fannie Mae kötvény volt, hanem amerikai állampapír), amikor a FED kamatemelései miatt kötvénypiaci pánik tört ki. Nem is bukott bele kisebb cég, mint a leggyengébb láncszem, a Mexikói Köztársaság, és a fagyos nemzetközi pénzügyi légkör tette elkerülhetetlenné a Bokros csomagot 1995-ben.
Na vajon 2005ben ki a leggyengébb látszem? Nos, van egy másik feltörekvő banánköztársaság is, amelynek neve M-mel kezdődik.
Milyen esélyünk van egy ilyen esemény bekövetkeztére? A cikk szerint 94ben a FED invertálta a kamatgörbét (a rövid kamatok magasabbak voltak, mint a hosszúak), az indította el a válságot. Jelen pillanatban az amerikai kamatgörbe így néz ki:

Napi sajtóban rendszeres téma, hogy a FED még legalább két 25 bázispontos emelést fog végrehajtani 2005 végéig. Könnyen elképzelhető, hogy ebben az esetben a kamtgörbe invertál.
Happy New Year 2006!