Elkerülhetetlen zsákutca
A 2001. évi recesszió idején úgy gondoltam, most eljött az igazság órája. A tőzsdeindexek leeresztenek, egy mély de rövid válságban elfolyik a rossz vér, aztán újra indul a befektetési hajrá, ezúttal biotechnológia vonalon.
Azonban nem ez történt. Koncentrált monetáris és fiskális stimulus érkezett helyette, a FED 1%-ra csökkentette az alapkamatokat, Bush pedig adócsökkentéseivel a szufficites költségvetést 4%-os GDP arányos deficitbe fordította. A kamatcsökkentést az olcsó ázsiai áruimport tette lehetővé, a fiskális expanziót pedig az olcsó ázsiai tőkeimport. Kereskedelempolitikaia okokból az ázsiai országok nem hagyták az alacsony kamatú dollárt leértékelődni a saját valutájukhoz képest - pénzt nyomtak, és ezt átváltották dollárra, így a monetáris expanzió egy újabb lökést kapott.
Nos mi történt ezzel a rengeteg olcsó pénzzel? Technológiába ment? Nem. Ingatlanhitelekbe és fogyasztási hitelekbe. Spekulatív derivatív ügyletekbe (Hedge fundok). Mindenki nagy ívben kerüli a technológiai beruházásokat. A cégek ülnek a készpénzen és ingatlanfedezetű kötvényeket vesznek.
Most már belátom, hogy mind a FED, mind Bush, mind az átlagember döntése akkoriban elkerülhetetlen volt. Elkerülhetetlen volt, mert mindenki a legkisebb ellenállás irányába haladt.
A FED nem tehette meg, hogy nem csökkent kamatot a deflációs spirál veszélye, és amiatt, hogy esetleg szükségtelen recesszió kikényszerítésével vádolják. Bush nem tehette meg, hogy nem csökkent adót, mert különben nem választják újra. A kisemberek nyugdíjukat féltve, a dotcom bukás után megijedtek a technológiába való invesztálástól, ezért ingatlanba fektettek, ami a legbiztonságosabb befektetésnek tűnt, mert Amerikában a Nagy Válság óta soha nem estek össznemzeti szinten az ingatlanárak.
Egyszerűen ezt az utat is ki kellett próbálni, mert az átlagos szereplők számára ez tűnt a legegyszerűbbnek. Hasonlóképp ahhoz, ahogy az evoluciónak is bele kellett mennie a dinoszauruszok zsákutcájába, mert 270 millió évvel ezelőtti Perm/Triász nagy kipusztulás után az volt a legegyszerűbb útja a nagytestű szárazföldi állatok kialakulásának. A fejlettebb, ezért kissé bonyolultabb emlősök csak a 64 millió évvel ezelőtti Kréta/Harmadkor kipusztulás után lettek dominánsak, habár korábbi verzióik már futottak a dinoszauruszok idejének kezdetén is.
Tehát az ingatlan, fogyasztási hitel és feltörekvő piaci lufi szükségszerű volt, hasonlóképp szükségszerű a lufi kipukkanása is. A válság során az aggregált kereslet csökkenni fog, emiatt az olajárak leesnek, emiatt a kamatokat ismét csökkenteni kell, hogy a deflációs veszélyt a világ elkerülje. Ezután kerülhet sor új befektési eszközök keresésére.
A fogyasztási és ingatlanhitelektől valamint a feltörekvő piacoktól mindenki inrtózni fog. Legalábbis egy ideig. Ez a piaci hangulat és az olcsó kamatlábak lehetővé fogják tenni, hogy még az ingatlanhiteleknél is alacsonyabb hozamú és magasabb kockázatú befektetésekbe follyon a pénz. Ilyen lehet pl. a biotechnológia, egy hatóanyag kifejlesztése kb 10 év és 1 milliárd dollár, és a sikert semmi nem garantálja. Ilyen lehet az atomenergia felfuttatása, egy atomerőmű építése 7 év és iszonyatosan tőkeigényes.
De az sem elképzelhetetlen, hogy tévedek, és más szcenáriók is kialakulhatnak. Pl termőföld buborék. A válság során az ázsiaiak rájönnek arra, hogy a kezükben lévő jelzáloghitel és államkötvények semmit nem érnek(kb 700 milliárd dollárral rendelkezik csak a kínai jegybank és 800 milliárd dollárral csak a japán jegybank). Elkezdenek pl élelmiszert importálni a jó termőföld ellátottságú angolszász államokból. Az emberek észreveszik, hogy minőségi élelmiszer és energianövények termelésével nagyon jó pénzeket lehet keresni. Kialakulnak a földalapok, ömlik a spekulatív tőke a termőföldbe.
Másik alternatív szcenarió lehet egy új fegyverkezési verseny kialakulása, hasonlóan a 29 es válság feloldásához, az erőforrásszegény országok fegyverkezni kezdenek. A különbség csak az, hogy jelen korunkban minden ország erőforrásszegény. Vagy fosszilis erőforrásból, vagy termőföldből van hiány, de leginkább mindkettőből.
Azonban nem ez történt. Koncentrált monetáris és fiskális stimulus érkezett helyette, a FED 1%-ra csökkentette az alapkamatokat, Bush pedig adócsökkentéseivel a szufficites költségvetést 4%-os GDP arányos deficitbe fordította. A kamatcsökkentést az olcsó ázsiai áruimport tette lehetővé, a fiskális expanziót pedig az olcsó ázsiai tőkeimport. Kereskedelempolitikaia okokból az ázsiai országok nem hagyták az alacsony kamatú dollárt leértékelődni a saját valutájukhoz képest - pénzt nyomtak, és ezt átváltották dollárra, így a monetáris expanzió egy újabb lökést kapott.
Nos mi történt ezzel a rengeteg olcsó pénzzel? Technológiába ment? Nem. Ingatlanhitelekbe és fogyasztási hitelekbe. Spekulatív derivatív ügyletekbe (Hedge fundok). Mindenki nagy ívben kerüli a technológiai beruházásokat. A cégek ülnek a készpénzen és ingatlanfedezetű kötvényeket vesznek.
Most már belátom, hogy mind a FED, mind Bush, mind az átlagember döntése akkoriban elkerülhetetlen volt. Elkerülhetetlen volt, mert mindenki a legkisebb ellenállás irányába haladt.
A FED nem tehette meg, hogy nem csökkent kamatot a deflációs spirál veszélye, és amiatt, hogy esetleg szükségtelen recesszió kikényszerítésével vádolják. Bush nem tehette meg, hogy nem csökkent adót, mert különben nem választják újra. A kisemberek nyugdíjukat féltve, a dotcom bukás után megijedtek a technológiába való invesztálástól, ezért ingatlanba fektettek, ami a legbiztonságosabb befektetésnek tűnt, mert Amerikában a Nagy Válság óta soha nem estek össznemzeti szinten az ingatlanárak.
Egyszerűen ezt az utat is ki kellett próbálni, mert az átlagos szereplők számára ez tűnt a legegyszerűbbnek. Hasonlóképp ahhoz, ahogy az evoluciónak is bele kellett mennie a dinoszauruszok zsákutcájába, mert 270 millió évvel ezelőtti Perm/Triász nagy kipusztulás után az volt a legegyszerűbb útja a nagytestű szárazföldi állatok kialakulásának. A fejlettebb, ezért kissé bonyolultabb emlősök csak a 64 millió évvel ezelőtti Kréta/Harmadkor kipusztulás után lettek dominánsak, habár korábbi verzióik már futottak a dinoszauruszok idejének kezdetén is.
Tehát az ingatlan, fogyasztási hitel és feltörekvő piaci lufi szükségszerű volt, hasonlóképp szükségszerű a lufi kipukkanása is. A válság során az aggregált kereslet csökkenni fog, emiatt az olajárak leesnek, emiatt a kamatokat ismét csökkenteni kell, hogy a deflációs veszélyt a világ elkerülje. Ezután kerülhet sor új befektési eszközök keresésére.
A fogyasztási és ingatlanhitelektől valamint a feltörekvő piacoktól mindenki inrtózni fog. Legalábbis egy ideig. Ez a piaci hangulat és az olcsó kamatlábak lehetővé fogják tenni, hogy még az ingatlanhiteleknél is alacsonyabb hozamú és magasabb kockázatú befektetésekbe follyon a pénz. Ilyen lehet pl. a biotechnológia, egy hatóanyag kifejlesztése kb 10 év és 1 milliárd dollár, és a sikert semmi nem garantálja. Ilyen lehet az atomenergia felfuttatása, egy atomerőmű építése 7 év és iszonyatosan tőkeigényes.
De az sem elképzelhetetlen, hogy tévedek, és más szcenáriók is kialakulhatnak. Pl termőföld buborék. A válság során az ázsiaiak rájönnek arra, hogy a kezükben lévő jelzáloghitel és államkötvények semmit nem érnek(kb 700 milliárd dollárral rendelkezik csak a kínai jegybank és 800 milliárd dollárral csak a japán jegybank). Elkezdenek pl élelmiszert importálni a jó termőföld ellátottságú angolszász államokból. Az emberek észreveszik, hogy minőségi élelmiszer és energianövények termelésével nagyon jó pénzeket lehet keresni. Kialakulnak a földalapok, ömlik a spekulatív tőke a termőföldbe.
Másik alternatív szcenarió lehet egy új fegyverkezési verseny kialakulása, hasonlóan a 29 es válság feloldásához, az erőforrásszegény országok fegyverkezni kezdenek. A különbség csak az, hogy jelen korunkban minden ország erőforrásszegény. Vagy fosszilis erőforrásból, vagy termőföldből van hiány, de leginkább mindkettőből.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Legfrissebb írások