Miért alacsonyak a magyar megtakarítások?
Egy korábbi írásomban már hivatkoztam rá, hogy alacsonyak a megtakarítások Magyarországon, összhangban a nemzetközi trenddel. Azonban a magyar reálkamatok magasak, ami magas megtakarítási rátát implikál a standard közgazdasági felfogás szerint. Hogyan lehetséges ez?
Nos, érdemes letölteni ezt a pdf-et az MNB-től: Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról.
Különösen érdekes az 54-es illetve 45-ös ábra.
A 45-ös ábrán látható, hogy a reálkamatok hosszú ideje 3.5% környékén mozogtak. 2003 elején hirtelen leestek 1% közelébe, majd 2004 közepén 7%fölé emelkedtek és 2004-2005 folyamán csillapodtak le a mai, kb 3.5%-os szintre.
Aki esetleg nem emlékszik a 2003-as történésekre, annak röviden: 2002 végén spekulatív támadások érték a forintot. Londoni befektetők arra spekuláltak, hogy forintvásárlásaikkal az árfolyamsáv felfelé tolására kényszeríthetik a jegybankot. Csakhogy azzal nem számoltak, hogy a az árfolyamsávot a jegybank és a kormány közösen határozzák meg, és a kormány éppenhogy ellenkezőleg, a forint leértékelésben volt érdekelt, hogy el tudja inflálni a 2x100napos program miatt felduzzadt költségvetési kiadási oldalt, valamint exportösztönzéssel növekedje ki az adósságterheket . A puska így fordítva sült el, a jegybank kamatot csökkentett, majd 2003 nyarán a kormány nyomására lefelé tolták el az árfolyamsávot, minek következtében beindult az infláció, és ezért a jegybank agresszív monetáris szűkítésbe fogott, amelynek eredménye a magas reálkamat az erős forint és a mai alacsony infláció.
A bruttó megtakarítások stabilan 8% körül mozogtak hosszú ideg, de 2003 elején beestek 6%ra, majd 7%-on stabilizálódtak.
A lakossági hitelek 2001-2003 között hihetetlenül gyorsan növekedtek, elérték a bruttó megtakarítások szintjét. 2004 elején a lakáshitelek beestek, mintha ollóval vágták volna el őket, és a devizahitelek lassú növekedése váltotta ki őket.
A nettó megtakarítási ráta (betétek - hitelek ) ezért a kezdeti 10%ról 2003ban 0% köré esett, majd manapság 3% környékén stabilizálódott.
A következő következtetéseket vonhatjuk le ebből:
1. A reálkamatok hatása a bruttó megtakarításokra egyértelmű. 2003ban a megtakarítások szintje együtt esett a reálkamatokkal. A reálkamatok 2003-as csökkenése nem függetleníthető a nemzetközi folyamatoktól, nyilvánvalóan a londoni spekulánsok 2002. évvégi viselkedését nagyban motiválta az 1%-os FED és a 2% ECB kamatráta.
2. A lakossági hitelezés felfutását az olcsó hitelek okozták. Ez két részlétben történt:
Nos, érdemes letölteni ezt a pdf-et az MNB-től: Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról.
Különösen érdekes az 54-es illetve 45-ös ábra.
A 45-ös ábrán látható, hogy a reálkamatok hosszú ideje 3.5% környékén mozogtak. 2003 elején hirtelen leestek 1% közelébe, majd 2004 közepén 7%fölé emelkedtek és 2004-2005 folyamán csillapodtak le a mai, kb 3.5%-os szintre.
Aki esetleg nem emlékszik a 2003-as történésekre, annak röviden: 2002 végén spekulatív támadások érték a forintot. Londoni befektetők arra spekuláltak, hogy forintvásárlásaikkal az árfolyamsáv felfelé tolására kényszeríthetik a jegybankot. Csakhogy azzal nem számoltak, hogy a az árfolyamsávot a jegybank és a kormány közösen határozzák meg, és a kormány éppenhogy ellenkezőleg, a forint leértékelésben volt érdekelt, hogy el tudja inflálni a 2x100napos program miatt felduzzadt költségvetési kiadási oldalt, valamint exportösztönzéssel növekedje ki az adósságterheket . A puska így fordítva sült el, a jegybank kamatot csökkentett, majd 2003 nyarán a kormány nyomására lefelé tolták el az árfolyamsávot, minek következtében beindult az infláció, és ezért a jegybank agresszív monetáris szűkítésbe fogott, amelynek eredménye a magas reálkamat az erős forint és a mai alacsony infláció.
A bruttó megtakarítások stabilan 8% körül mozogtak hosszú ideg, de 2003 elején beestek 6%ra, majd 7%-on stabilizálódtak.
A lakossági hitelek 2001-2003 között hihetetlenül gyorsan növekedtek, elérték a bruttó megtakarítások szintjét. 2004 elején a lakáshitelek beestek, mintha ollóval vágták volna el őket, és a devizahitelek lassú növekedése váltotta ki őket.
A nettó megtakarítási ráta (betétek - hitelek ) ezért a kezdeti 10%ról 2003ban 0% köré esett, majd manapság 3% környékén stabilizálódott.
A következő következtetéseket vonhatjuk le ebből:
1. A reálkamatok hatása a bruttó megtakarításokra egyértelmű. 2003ban a megtakarítások szintje együtt esett a reálkamatokkal. A reálkamatok 2003-as csökkenése nem függetleníthető a nemzetközi folyamatoktól, nyilvánvalóan a londoni spekulánsok 2002. évvégi viselkedését nagyban motiválta az 1%-os FED és a 2% ECB kamatráta.
2. A lakossági hitelezés felfutását az olcsó hitelek okozták. Ez két részlétben történt:
- 2001-2003 állami támogatású hitelek - anticiklikus fiskális stimulus ( ugyanaz mint az adócsökkentések USA-ban!)
- 2004-2005 olcsó devizahitelek -
a nemzetközi karvalytőke keze betette a mocskos lábáta nemzetközi likviditásbőség betüremkedése, gyakorlatilag Ázsiából és Amerikából érkező monetáris stimulus (megint hasonló a trend mint USAban!)
Írta Lemmiwinks , 9:55 de.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Legfrissebb írások