A tékozló tücsök
Ha megállapitottuk, hogy az amerikai gazdaság a világ tékozló fiúja, amely a világ aggregált kükereskedelmi hiányának kb 80%ért felelős, gyakorlatilag adósságpapirok terhére finanszirozza fogyasztását és növekedését valamint a lakosság semmit nem takarit meg, sőt többet költ, mint a rendelkezésére alló jövedelem, nos akkor megállapithatjuk, hogy Magyarország a világ tékozló tücske.
A magyar költségvetési hiány 2002 óta nemhogy a maastrichti 3% közelébe nem ér, de még annak dupláját is felülről nyaldossa. A külkereskedelmi mérleg adatok 2005 első felében javulnak, azonban ennek az is lehet az oka, hogy az EU csatlakozás miatt megvátozott a statisztika módszertana, az export bemondásra alapul. Viszont a fizetési mérlegünk gyászosan áll, a GDP 8%-a körül mozog, a magyar magánszféra 2004 Q2 és 2005 Q2 közt 3 milliárd euró hitelt vett fel külföldről (valószinűleg zömében ingatlan és fogyasztási hitelek ), a magyar állam ugyanennyi devizahitelt vett fel ez idő alatt. Azaz kb a GDP 8%-nak megfelelő devizahitelt költöttünk el, zömében fogyasztásra. Mindamellett a magyar megtakaritási ráta 2-3%-os.
Növekedésünk szerkezete, főbb makromutatóink tehát gyanúsan hajaznak az amerikai makroadatokra ( a GDP/capita mutató kivételével, persze ), azaz Magyarország Amerikához hasonlóan nem tudott ellenállni az olcsó hitel kisértésének és ugyanarra a fenntarthatatlan pályára lépett.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország kétszer fogni bukni. Először, amikor összeomlik a fejlődő piacokba vetett bizalom (ez talán az elmúlt két hétben már meg is kezdődött), másodszor, amikor összeomlik a fogyasztási és ingatlanhitelekbe vetett bizalom globálisan.
A tőkekiáramlás következtében gyengül a forint, és erősödnek a kamatemelési várakozások. Ennek következtében mind a forint mind a devizahitelek kondiciói szigorodnak. Az új hitelfelvételek elhalasztása miatt pedig visszaesik a növekedés. Ez és a magas kamatterhek az államháztartás egyenlegét még tovább rontják, amiből a kiút csakis egy véres veritékes megszoritási csomag lehet. Ami nyilván 2006 őszéig, a választási szezon végéig nem jöhet el.
A magyar költségvetési hiány 2002 óta nemhogy a maastrichti 3% közelébe nem ér, de még annak dupláját is felülről nyaldossa. A külkereskedelmi mérleg adatok 2005 első felében javulnak, azonban ennek az is lehet az oka, hogy az EU csatlakozás miatt megvátozott a statisztika módszertana, az export bemondásra alapul. Viszont a fizetési mérlegünk gyászosan áll, a GDP 8%-a körül mozog, a magyar magánszféra 2004 Q2 és 2005 Q2 közt 3 milliárd euró hitelt vett fel külföldről (valószinűleg zömében ingatlan és fogyasztási hitelek ), a magyar állam ugyanennyi devizahitelt vett fel ez idő alatt. Azaz kb a GDP 8%-nak megfelelő devizahitelt költöttünk el, zömében fogyasztásra. Mindamellett a magyar megtakaritási ráta 2-3%-os.
Növekedésünk szerkezete, főbb makromutatóink tehát gyanúsan hajaznak az amerikai makroadatokra ( a GDP/capita mutató kivételével, persze ), azaz Magyarország Amerikához hasonlóan nem tudott ellenállni az olcsó hitel kisértésének és ugyanarra a fenntarthatatlan pályára lépett.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország kétszer fogni bukni. Először, amikor összeomlik a fejlődő piacokba vetett bizalom (ez talán az elmúlt két hétben már meg is kezdődött), másodszor, amikor összeomlik a fogyasztási és ingatlanhitelekbe vetett bizalom globálisan.
A tőkekiáramlás következtében gyengül a forint, és erősödnek a kamatemelési várakozások. Ennek következtében mind a forint mind a devizahitelek kondiciói szigorodnak. Az új hitelfelvételek elhalasztása miatt pedig visszaesik a növekedés. Ez és a magas kamatterhek az államháztartás egyenlegét még tovább rontják, amiből a kiút csakis egy véres veritékes megszoritási csomag lehet. Ami nyilván 2006 őszéig, a választási szezon végéig nem jöhet el.
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Legfrissebb írások