Lassan szorul a hurok
Lassan, nagyon lassan változások történnek a világméretü likviditási helyzetben. Mindhárom jelentős központi bank, FED, ECB, BOJ további szigorításokra készül, vagy tett meg. A múlt héten megtörtént egy újabb 25 bp ECB kamatemelés, kijöttek a japán inflációs adatok, amelyek pozitiv gyorsuló inflációt jeleznek, és további növekedést-inflációt alátámasztó adatok jöttek ki USAban.
A várakozások ennek megfelelően úgy alakulnak, hogy a Japán jegybank 1 hónapon felhagy a quantitative easing gyakorlatával, amelynek értelmében likvid tartalékokat nyomnak kereskedelmi bankoknak. Valószinüleg az év második felében a japánok felemelhetik a 7 éve 0%-on tartott kamatokat, amennyiben a növekedés tovább folytatódik és az infláció is megmarad. Az ECB további kamatemelésekre készül az év során, a FED pedig a következő nyiltpiaci bizottsági ülésen biztosan, de még azután is valószinüleg kamatot fog emelni.
A megváltozott várakozások következtében jelentősen emelkedtek a hosszú kamatok USAban 4.5 ről 4.75 környékére, ez tkp trendfordulót is jelenthet akár, ugyanis kb 2001 óta folyamatosan esnek a hosszú kamatok, és tavaly még a FED kamatemelések se voltak hatással rájuk ( a FED csak a rövid dollárkamatokat tudja befolyásolni ).
Úgy néz ki a piaci szereplők a globális likviditás szükülésére számítanak, most már egyértelmüen, ezért csökken a kockázatvállalási hajlandóság. Emiatt megindult egy kisebb tőkekivonási hullám a fejtörekvő piacokról, ennek része volt a forint gyengülése tegnap 255.50-ig és a BUX majdnem 3%-os esése.
Mivel a likviditásszükítő lépések igen lassuak, nem kizárt, hogy a piaci folyamatok visszafordulnak, persze az sem kizárt, hogy a piac beleszalad egy krizishelyzetbe, amelynek következtében a likviditás gyorsabban lesz megsemmisitve, mint amire a jegybankok képesek. Valszeg a két scenario valószinüsége lassan eltolódik az utóbbi javára.
A várakozások ennek megfelelően úgy alakulnak, hogy a Japán jegybank 1 hónapon felhagy a quantitative easing gyakorlatával, amelynek értelmében likvid tartalékokat nyomnak kereskedelmi bankoknak. Valószinüleg az év második felében a japánok felemelhetik a 7 éve 0%-on tartott kamatokat, amennyiben a növekedés tovább folytatódik és az infláció is megmarad. Az ECB további kamatemelésekre készül az év során, a FED pedig a következő nyiltpiaci bizottsági ülésen biztosan, de még azután is valószinüleg kamatot fog emelni.
A megváltozott várakozások következtében jelentősen emelkedtek a hosszú kamatok USAban 4.5 ről 4.75 környékére, ez tkp trendfordulót is jelenthet akár, ugyanis kb 2001 óta folyamatosan esnek a hosszú kamatok, és tavaly még a FED kamatemelések se voltak hatással rájuk ( a FED csak a rövid dollárkamatokat tudja befolyásolni ).
Úgy néz ki a piaci szereplők a globális likviditás szükülésére számítanak, most már egyértelmüen, ezért csökken a kockázatvállalási hajlandóság. Emiatt megindult egy kisebb tőkekivonási hullám a fejtörekvő piacokról, ennek része volt a forint gyengülése tegnap 255.50-ig és a BUX majdnem 3%-os esése.
Mivel a likviditásszükítő lépések igen lassuak, nem kizárt, hogy a piaci folyamatok visszafordulnak, persze az sem kizárt, hogy a piac beleszalad egy krizishelyzetbe, amelynek következtében a likviditás gyorsabban lesz megsemmisitve, mint amire a jegybankok képesek. Valszeg a két scenario valószinüsége lassan eltolódik az utóbbi javára.
Írta Lemmiwinks , 3:39 de.
3 Comments:
Hello!
Ki tudnád fejteni nekem mint hozzá nem értőnek egy kicsit bővebben, hogy mit jelent a "likviditás gyorsabban lesz megsemmisitve, mint amire a jegybankok képesek" és ennek milyen hatásai lesznek?
A blogodat és a hazai fejleményeket követve én is úgy gondolom, hogy ha itt a választások után (tök mindegy, hogy ki nyeri) nem lesz rendbetéve az államháztartás akkor ebben a romló világpiaci környezetben lehet, hogy a Magyar államháztartás finanszirozására szánt külföldi befektetői pénzeket fogják először kivonni.. És akkor beüt a crach a forint bezuhan, stb. Persze ez csak egy vizió, ne legyen igazam.
Szóval visszakanyarodva mit jelent ez a likviditás megsemmisités?
Köszi előre is!
A globális likviditás forrása az alacsony kamatlábak mellett jegybanktól felvett hitel pl repo ld. korábbi írásokat.
Ez a hitelpénz gyakorlatilag a semmiből teremtődik, és egyszer visszafizetésre kell, hogy kerüljön. A visszafizetés folyamatosan történik, hiszen pl egy tipikus repohitel 2 hetes futamidejü. Ahogy a jegybankok emelik a kamatokat, egyre kevésbé éri meg a hedge fundoknak, beruházási bankoknak repohitellel finanszirozni spekulativ ügyleteiket, igy nem vesznek fel annyi hitelt, a likviditás csökken.
Ha beüt egy krach, a dolog úgy változik meg, hogy mindenki, mint az őrült nekilát felszámolni a pozícióit, egyszerüen megszünik a hitelkereslet, eltünik a likviditás a piacról.
Ezt hívják még úgy is hogy "unwinding of carry trade". 98 augusztusában megtörtént az LTCM csődjekor, a yen carry trade omlott össze.
Ja persze, persze most már beugrott! A gyakorlatban akkor sokan hitelből feledezik a különböző (spekulatív) befektetéseit, de ha felmennek a kamatlábak már nem éri meg annyira -> megszűnik a hitelkereslet.
Ez végül is a bankoknak rossz első körben, aztán a vállalkozói rétegnek mert ők is drágán kapnak hitelt.
Gyakorlatilag az eszközárbuborékokat az olcsó hitel finanszírozta (ahogy írtad soxor alant) és ebben az esetben ez szűnne meg.
Mi történt amikor 98-ban összeomlott a yen carry trade? Akkor ment le a japán jegybank 0%-os hitelkamatra gondolom, és ha jól emléxem akkor volt 1-2 évnyi defláció meg stagnálás japánban.
Megjegyzés küldése
<< Legfrissebb írások