Csónakok a tavon

A 2005-ös év rengeteg tanulsággal szolgált. Szemmel láthatólag a világgazdaság annyira erős, hogy minden különösebb megrendülés nélkül vesz olyan akadályokat, mint pl 70 dolláros olajár, természeti katasztrófák, a GM csődközeli állapota, a GDP 6%-át kitevő amerikai külkereskedelmi mérleg, botrányok a Fannie Mae-nél et cetera.

Ezért a 2005-ös év legfontosabb tanulsága az, hogy a globális likviditáson kivül semmi nem számít. Ha van likviditás emelkednek a piacok, hiszen a részvényáremelkedés gyakorlatilag eszközárinfláció. Korábbi írásaimban már kiveséztem, hogy ez a likviditás honnan származik: az amerikai, eruópai, japán és kínai jegybankok negatív reálkamatokat tartanak fenn évek óta és ennek következtében a piaci szereplők rövid távú hiteleket vesznek fel (pl a repopiacon ) és ebből spekulációs céllal különféle eszközöket vásárolnak,

Azonban az elmult évben az amerikai jegybank 25 bázispontos lépésekben óriási kamatemelést hajtott végre, aminek következtében a hozamgörbe invertálttá vált Amerikában.

Így ni:

Emiatt nem éri meg a carry trade-et folytatni amerikai forrásokból, de japán és európai forrásokból még igen, hiszen ezek a jegybankok gazdaságpolitikai célok miatt ( alacsony növekedés) nem emelnek kamatot. Természetesen az egyes jegybankok pénzteremtő kapacitása korlátozott, ezért az amerikai források kiesésével a globális likviditásnak csökkenni kellett. A Morgan Stanley elemzője szerint úgy kell ezt a dolgot elképzelni, hogy a likviditás egy tó, amelyben a csónakok az eszközosztályok. Ha a tó szintje emelkedik, az eszközosztályok is emelkednek. Most hogy a tó szintjének az emelkedése megszünt, a hullámok ide oda dobálják a csónakokat, amelynek szép példáját láthattuk a héten: a Nikkei korrigált lefelé egy óriásit, majd a DJIA csinált egy -1.9% pénteken, a NASDAQ -2.3% körül állt meg.
Miután a FED még egy kamatcsökkentést valszeg meglép január végén, elképzelhető hogy ezek az események megadják a 2006-os év hangulatát: nagy összeomlás nem lesz, de a különböző eszközosztályok korrigálni fogják a 2005-ös túlkapásokat, beállnak a lecsökkent globális likviditás.
Persze a tőzsdei zuhanások önmagukban is járhatnak likviditás csökkentő erővel, hiszen sok piaci szereplő gondolhatja úgy, hogy ideje csökkenteni a leverage-t, mert nem lát kedvező lehetőségeket a piacon. Ezért nem zárható ki, hogy beüt egy válság, amely aztán hatásosabb módon semmísit meg a banki mérlegfőösszegeket, mint bármilyen jegybanki kamatemelés ( egyszerüen mindenki abbahagyja a hitelfelvételt páni félelmében ), ahogy ezt a mellékelt ábra is mutatja.