Az amerikai ipar haláltánca

Ami jó a General Motorsnak, az jó Amerikának. Azonban a GM és az autóipar manapság haldoklik. A GM és a Ford kötvényeit májusban "junk" azaz szemét kategóriába értékelték le a minmősítők. Tegnap kijött számok szerint a GM autóeladásai drasztikusan - 25%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. A GM alkatrészbeszállítója, a Delphi ( amely a GM része volt 99-ig) október közepén csődvédelmet kért. Elemzők szerint 30% az esélye annak, hogy a GM is becsődöl egy éven belül. Ugyanezen idő alatt az ázsiai autógyártók, elsősorban a Toyota eladásai dinamikusan növekedtek.
Hasonló eset két amerikai légitársaság csődvédelme szeptemberben.
Mi az oka ennek?
- magas bérek, amelyeket tovább terhelnek a dolgozók nyugdíj és egészségügyi járandóságai ( tiszta Magyarország)
- magas olajárak, amely az amerikai autógyártók fő termékvonalát, a személyszállító kisteherautókat nagyon érzékenyen érintik. A GM azért kell, hogy ilyen böhöm, benzinzabáló autókat állítson elő, mert magas munkaerőköltségeit csak ilyen termékek gyártásával tudja fedezni.
A háttérben természetesen a már sokat emlegetett globális munkaerőarbitrázs van, amelynek következtében az ázsiai embertömegek olcsó munkaereje lassan helyettesíti a drága nyugati munkaerőt. Ennek következtében nincs bérinfláció, sőt bérdefláció van.

Reálbérek változása Amerikában

Ilyen körülmények közt a gazdasági növekedés csak akkor tartható fenn a nyugati országokban, ha olyan termékeket, szolgáltatásokat gyártanak, amelyeket Ázsiában még nem tudnak. Ilyen volt pl az információs technológia a 90-es években, azonban ez mára kiszerveződött Indiába. Technológiai fejlődés híján az amerikai munkabérek nem tudnak ellenállni az ázsiából érkező deflációs nyomásnak, az öreg iparágakban az USA versenyképtelen.
Az egyetlen dolog, ami az életszínvonal és GDP zuhanását elodázni tudja az eladósodás, a megtakarítások felélése, ami napjainkban folyik. Az eladósodás fő hajtórugói a költségvetési hiány és az ingatlanbuborék. Az ebből adódó importkereslet azonban globálisan felhajtja az energiaárakat, ezzel beindítva a globális inflációt. Ez visszahat az amerikai gyártókra, akik így már nemcsak a magas munkabérek, hanem a magas energiárak miatt is szenvednek.
Így az USA gyorsított ütemben transzferálja ipari bázisát Ázsiába, amelynek a vége a katonai hegemónia elvesztése lesz. A katonai hegemónia elvesztésének következménye pedig az erőforrások fölötti rendelkezés elvesztése lesz. Onnantól kezdve pedig a 8%-os külkereskedelmi hiányt nem lehet majd automatikusan adósságlevelek kibocsátásával fedezni, ha egyszer nem garantált, hogy a kínai vagy japán befektető olajat tud venni a dollárért.
Még egy adat: az ipari bérek a teljes bértömeg mindössze 10%-át adják Amerikában.