Tél szele hóval faggyal jő

Minden valamire való általános iskolás tanuló tudja, hogy Európa a Golf áramlatnak köszönheti kedvező klímáját, a Londonhoz hasonló szélességi fokokon lévő Kamcsatka vagy Labrador félsziget sokkal zordabb időjárással bír. A tengeráramlások hatását nyomon követhetjük a tengerfelszíni hőmérsékleteken keresztül:

A Golf áramlatot a pólusok és a sarkok közti hőenergia különbség hajtja. A Karibi térség sekély, meleg, sós vizei indulnak meg észak felé a fizika törvényeinek engedelmeskedve. Azonban fontos hajtóerőt jelentenek még az ellenirányú mélytengeri hidegáramlások is.

A hidegáramlatok az alábukási zónákban keletkeznek (ld. lent ) és a Grönland, Izland és Anglia közti mélytengeri szorosokon (ld fent) keresztül jutnak az Atlanti Óceánba.

Az alábukási zónáknak hideg sós vízre van szükségük, hogy a lesüllyedés megkezdődjön, azonban az éghajlat melegedése miatt a visszahúzódó északi sarki jégpáncél és a múlt században kb 7%-kal erősödő vízhozamú eurázsiai folyók annyi friss vizet hoztak a térségbe, hogy az alábukás lelassul. Ennek bizonyítéka a mélytengeri hidegáramlatok gyengülése 1950 óta kb 20%-kal, az alábukási zónák teljesítményének gyengülése, az észak atlanti felszini áramlás gyengülése.
Valószínüleg ennek az egyre gyorsuló folyamatnak a következmények az európai éghajlat szélsőségesebbé válása, a tavasz 2 hétre zsugorodása.

Hasonlóan kapcsolt jelenség az amerikai hurrikánok erősödése is. A hurrikán évszak aktivitása szoros korrelációt mutat a karibi térség tengerfelszini hőmérsékletével (SST). Azaz minél magasabb a tenger hőmérséklete, annál valószinübb a hurrikánok létrejötte.

2005 nyarán a trópusi tengerek felszine extém módon meleg volt, nyilván ebben a Golf áramlat lassulása is közbejátszhatott.

Egy kicsit távolabbról vizsgálva a jelenségeket, levonhatjuk a következtetést, hogy a hő szállítása az egyenlítő térségéből a sarkok felé két módon lehetséges:
1. tengeráramláson keresztül Észak Európa felé
2. légköri áramlatokon (hurrikánok) keresztül Észak Amerika felé
logikus, hogy amennyiben az 1. út kapacitása lelassul, az energiakülönbség a 2. úton tör magának utat.

A fentiekből az is következik, hogy mivel a hurrikán utján elég sok energia szállítódott észak felé, a tengeráramlások utján kevesebb energi lesz szállítva Európa felé. Azaz kutya kemény tél elébe nézünk.

Ez különösen kellemetlen hír a britteknek, akik a Golf áramlat első számú kedvezményezettjei, és az Északi tengeri olaj és gázkészletek rohamosan fogynak.